Reneszánsz tanulmányok MA

Az alábbi meghívó azzal érdemelt ki önálló posztot, hogy gyakorlatilag intézeti ügyről, méghozzá fontos intézeti ügyről van szó. Ugyanakkor nem ez az egyetlen ok, ami miatt feltétlenül érdemes eljönni, Horváth Iván ugyanis magával ragadó előadó – lássák meg. A meghívó szövegéhez – bátorításképpen is – talán annyit kell hozzáfűzni, hogy az alsóbbéves hallgatók említésében érezhető óvatosság alighanem túlzott: végtére is ők, és nem a mostani doktoranduszok lesznek majd az új mesterszak hallgatói. És arról a társtudományi tanszékeken nem tudhatnak, hogy mennyire fantasztikus BA-hallgatói vannak a Művészettörténeti Intézetnek, különös tekintettel a késő középkor vagy éppen a késő manierizmus iránt érdeklődőkre :)

Az új MA beindulásának fenyegető közelsége az intézetünket másfelől több megoldatlan kérdéssel is szembesíti. Az, hogy a jelenlegi oktatói kapacitásunk és a jelenlegi feladataink tömege messziről sem áll arányban egymással, meglehetősen nyilvánvaló. Emellett a művészettörténet MA-n a szakirányos kurzusok létszám-anomáliái is kézenfekvővé teszik, hogy az egyébként is meghirdetett középkoros és kora újkoros szemináriumokra fogadjuk be a társtudományok felől érkezőket. Ha így lesz, és – hozzászámítva a minorról és a más egyetemről érkezőket is – végül kisebbségben lesznek azok a hallgatók, akikkel együtt kezdtük el az adott korszakban való elmélyülést, akkor vajon fel vagyunk készülve az ezzel járó, az idei évből még nem ismert tartalmi kihívásokra? Vajon meg tudjuk oldani, hogy a saját egykori BA-saink számára ne visszalépés legyen a korszakspecifikus MA? Talán ezekben a kérdésekben is közelebb kerülünk a tisztánlátáshoz a keddi rendezvény után. Jöjjön el, aki csak tud!