Egy sokszerzős blog indításakor nem árt néhány szerkesztési elvet előre tisztázni, az alábbiakban egyebek mellett ezekről lesz szó. A webhelyen rovatokat hoztunk létre; a gyakorlatban ezek egy része előre elkészített statikus oldalakat, másik része a blogbejegyzések bizonyos csoportjait jelenti. Az utóbbi esetben a blogbejegyzéseket a címkézéssel lehet egyik vagy másik (vagy akár egyszerre több) rovatba sorolni. Néhány címkét ezért erre a célra tartunk fenn, ezek nem is jelennek meg a baloldalt látható címkefelhőben. A következő címkékről van szó: "dokumentum", "fotó/videó", "fontos", "fecsegés", "súgó". Természetesen anélkül is lehet bejegyzéseket közölni, hogy bármelyik rovatba besorolnánk őket, a kezdőlapon az ilyen posztok éppúgy megjelennek, mint az összes többi. Az egyes rovatokat a bal felső sarokban, a logo alatt látható nyolc kis piktogram valamelyikére kattintva lehet elérni, ismertetésükben e piktogramok sorrendjét követjük.
Képtár
A Képtár egy olyan alkalmazás, amellyel az egyetemi kurzusokhoz – például előadásokhoz az oktatók vagy szemináriumi dolgozatokhoz a hallgatók által – előállított, megőrzésre és megosztásra érdemes műtárgyreprodukciókat lehet feltölteni, rendszerezni, mások számára hozzáférhetővé tenni. A Képtárral, nem titok, nyomorúságunkon szeretnénk enyhíteni: azon, hogy az Intézetnek – a világ más egyetemi művészettörténeti intézeteivel ellentétben – nincs főállású fényképésze, illetve képtárosa.
Az arthist2.blogspot.com-on elérhető felület csak a már felvitt képek és metadatok lekérdezésére szolgál. Ez a felület remélhetőleg eléggé intuitív, és senkinek sem fog gondot okozni, hogy eligazodjon rajta (ha mégis, akkor azt feltétlenül jelezzék a kommentekben). Néhány apróságra mégis szükséges lehet felhívni a figyelmet:
1. Talán fölösleges az aggodalom, de meg kell említeni, hogy a Képtárban található műtárgyadatokat ne tekintsék autoritatívnak. A jövőben ezeket az adatokat részben a hallgatók fogják felvinni, az esetleges hibákat lehet ugyan korrigálni, de módszeres szerkesztésről nincs szó, így az itt talált leíróadatokra nem szabad hivatkozni például egy szemináriumi dolgozatban. A Képtár reprodukciók keresésére szolgál, nem többre.
2. Látni fogják, hogy egy-egy műtárgy oldalán (azon az oldalon, amelyet a találati listákról a műtárgyadatok melletti, négyzet alakúra vágott képekre kattintva lehet elérni), kétféle méretben jelenhetnek meg az egyes reprodukciók nézőképei. Valahogy így:
Ennek az oka a következő: a Képtárat elsősorban kifogástalan minőségű reprodukciók megosztására szánjuk, azonban gyakran előfordulhat (ha például kevésbé ismert műtárgyról van szó), hogy mégis hasznosnak tűnik olyan képfájlok feltöltése is, amelyeket valamilyen szempontból hibásnak lehet nevezni. Ezek között a Képtár hátterét adó adatbázisban különbséget lehet tenni, és ez a különbség jelenik meg a képek méretében. (Az illusztrációként szolgáló példában a két kis kép széle a könyvben kötésben volt, így a szken egyik pereme is elmosódott, illetve árnyékolt.)
3. Az adatbázisban vannak úgymond rejtett adatok is. Ha például egy művész több, nagyon eltérő néven ismert, akkor ezen nevek közül csak az egyik jelenik meg a műtárgy adatai között, és szintén csak ezt a nevet lehet használni a böngészéshez. A szabadszöveges keresés azonban figyelembe veszi a többi nevet is, feltéve, hogy ezek fel lettek töltve az adatbázisba. Egy példa: jelenleg, ha a művészneveket böngészik, meg fogják találni a listában a Flémalle-i mestert, ugyanakkor Robert Campint nem. Ha azonban a keresőmezőbe a "campin" kifejezést írják, meg fogják kapni ugyanazokat a műtárgyakat, amelyeket a böngészéskor, a Flémalle-i mesterre kattintva. Ugyanez a helyzet a többi olyan adatmezővel is, amelyet böngészni lehet, tehát a hely- és intézménynevekkel.
4. Az adatbázis lehetőséget ad arra, hogy alá- és fölérendeltségi viszonyokat definiáljunk az egyes műtárgyak között. Erre akkor lehet szükség, ha például egy épület különböző építési korszakaival, egy szétszóródott műtárgyegyüttes eltérő helyeken őrzött darabjaival, egy szárnyasoltár egyes részeivel vagy egy nyomtatott grafikai sorozat egyes lapjaival van dolgunk. Lehetőség van többszintű alárendelésre is; az előbb említett grafikai sorozat egyes lapjainak egyes példányai között például lehetnek az értelmezés szempontjából fontos különbségek, amelyek indokolják, hogy e példányokat önálló műtárgyként rögzítsük a képtárban. Ha egy olyan műtárgy oldalára kerülünk, amelynek más műtárgyak vannak alárendelve, akkor ott ezeket az alárendelt műtárgyakat is látni fogjuk az összes reprodukciójukkal együtt. Előfordulhat, hogy valamely alárendelt műtárgyat ki szeretnénk emelni a listából – nos ezt az ilyenkor a műtárgy megnevezése mellett megjelenő egyik apró piktogramra, egy jobbra mutató nyílra kattintva tehetjük meg. Megeshet ugyanakkor az is, hogy úgy navigáltunk egy alárendelt műtárgy oldalára, hogy nem látjuk a fölérendelt műtárgyat, holott annak az adatai fontosak lehetnek az alárendelt műtárgyra nézve is. Ilyenkor a fölérendelt tárgy oldalát a megnevezés melletti másik kis piktogramra, a felfelé mutató nyílra kattintva érhetjük el. Ez remélhetőleg eléggé világos, de ha mégsem, akkor nézzék meg ezt a videót.
A Képtár fejlesztése jelenleg zárt béta fázisban van. Ez azt jelenti, hogy egyelőre csak a lekérdezési funkciók nyilvánosak, és azt szeretnénk, ha képek és adatok feltöltésével csak annyi felhasználó foglalkozna, amennyivel folyamatosan és közvetlenül meg tudjuk beszélni a tapasztalatokat. Szerencsés lenne ugyanakkor, ha a tesztelésben néhány hallgató is részt venne – akinek van ehhez kedve és kapacitása (mert tesztelni csak nagyobb mennyiségű adattal érdemes), írjon egy e-mailt az eltemti@gmail.com címre. Ha nem lépnek fel váratlan nehézségek, akkor talán még ebben a szemeszterben mindenki számára nyilvánossá tehetjük az adatfelvitelt is.
Bibliográfia
Ez a modul egyelőre nem integráns része a webhelynek, azonban több hosszú távú célunk is van vele. Az egyik az, hogy népszerűsítsük a hallgatók körében az adatbázis alapú bibliografálást. Ehhez számos alkalmazás áll rendelkezésre, közülük a Zotero-t választottuk. A Zotero eredendően egy Firefox-kiegészítő (a bibliográfiánk aktív használatának tehát feltétele a Firefox telepítése), amelyet a 2.0-s (jelenleg béta) verzióban egy webhellyel egészítettek ki. Ez a webhely másolatot készít a Zotero-ban tárolt adatainkról, valamint elérhetővé teszi azokat egy sor közösségi funkció számára. (További információkért forduljanak a Zotero dokumentációjához!)
Arra bíztatunk mindenkit, hogy privát célokra és kis közösségekben is használja az alkalmazást. Létrehoztunk azonban egy "ELTE Művészettörténeti Intézet" nevű csoportot is azokra az esetekre gondolva, amikor egy új Zotero-csoport létrehozása és adminisztrálása feleslegesen bonyolítaná annak működését. Íme egy példa: Van egy szeminárium egy viszonylag szűk témával, az egyes dolgozati témák között sok átfedéssel. Egy ilyen szemináriumon hasznos, ha a résztvevő hallgatók értesítik egymást az újabb és újabb bibliográfiai találataikról, és ennek a legkézenfekvőbb formája egy kollaboratív bibliográfia, például egy Zotero-csoport. Ha viszont ennek a szemináriumnak a hallgatói egy új Zotero-csoportot hoznának létre, akkor újonnan kell definiálniuk a jogosultságokat, kiküldeniük a meghívókat stb. Egyszerűbb, ha egy olyan csoporton (esetünkben tehát az Intézet csoportján) belül hoznak létre egy mappát, amelynek már tagja minden résztvevő.
Az Intézet Zotero-csoportjának bibliográfiája nyilvánosan böngészhető. Új címek felviteléhez azonban telepíteni kell a Firefox-kiegészítő 2.0-s verzióját, valamint fel kell vétetni a csoportba. Ha tehát valaki aktívan használni szeretné a közös bibliográfiát, akkor írjon egy e-mailt az eltemti@gmail.com címre.
A bibliográfiával további terveink is vannak, és valójában ezek adnak neki értelmet. Valamikor szeretnénk írni egy kódot, amely a Zotero-ba felvitt adatokból hagyományos címleírást generál, és beágyazhatóvá teszi azt más webhelyeken – például vizsgairodalomként az Intézet hivatalos honlapján. Ha az meglesz, akkor lehetővé válik az is, hogy itt, a közösségi honlapon jobban áttekinthető módon (például az "élő" mappákat kiemelve) tegyük hozzáférhetővé a Zotero-könyvtárunk tartalmát. Ezek a tervek azonban nem rövid távra szólnak.
Dokumentumok
Ez a rovat azokat a blogbejegyzéseket fogja össze, amelyekben szerzőjük egy dolgozatot vagy prezentációt oszt meg a nyilvánossággal. Ha azt szeretné, hogy a bejegyzése megjelenjen ebben a rovatban, akkor használja a "dokumentum" címkét. Ha dolgozatot oszt meg, akkor kérjük ne közvetlenül másolja be a szöveget a poszt szövegébe, hanem használjon valamilyen dokumentummegosztó szolgáltatást, és az ott a beágyazáshoz kapott kódot illessze be a poszt kódjának megfelelő helyére. E szolgáltatások közül a legnagyobb piaci részesedéssel a Scribd rendelkezik, mi is elsősorban ezt ajánljuk. Ettől függetlenül mindenki nyugodtan kövesse a saját ízlését a szolgáltató kiválasztásában; néhány további hely, amelyet érdemes kipróbálni: Acrobat.com, Thinkfree, Docstoc. Ezek nemcsak szöveges dokumentumokat, hanem prezentációkat is kezelnek, mellettük azonban vannak olyan szolgáltatások is, amelyeket kifejezetten prezentációk megosztására fejlesztettek ki – a legismertebb közülük a Slideshare.
A dokumentummegosztás és -feltöltés várhatóan senkinek nem fog különösebb problémát jelenteni, de ha valakinek segítségre van szüksége, akkor nézze meg ezt a videót, ahol nyomon követheti egy dokumentum feltöltését a Scribd-re és az elhelyezését az arthist2.blogspot.com-on.
Fotók és videók
A rovat ugyanazon az elven működik, mint az előző; itt a "fotó/videó" címkét kell használni. Ha egy posztban nagy mennyiségű fotót szeretnének elhelyezni, akkor azt kérjük, hogy ne közvetlenül a posztba illesszék ezeket, hanem töltsék fel valamelyik képmegosztó helyre, hozzanak létre a képekből egy flash-galériát, és ezt illesszék a posztba. A legtöbb képmegosztónak van saját galéria-generátora, de (elsősorban a Flickr-hoz) számos független generátor is van a piacon. Aki nem tud közülük választani, annak a PictoBrowser-t ajánljuk.
Közérdekű hírek
Egy újabb rovat, amelyik a blogbejegyzésekből válogat, ezúttal a "fontos" címke alapján. Kérjük, hogy a rovatcímet és a címkét vegyék szó szerint. Mostantól az Intézet hivatalos honlapján, a jobb oldali sávban lévő Hírek és események panel innen fog betöltődni, tehát ott is megjelenik az összes olyan blogposzt címe és linkje, amelyet a "fontos" címkével láttak el. Érdemes ezért sokatmondó címet választani.
Eseménynaptár
Ez a modul nem több, mint egy statikus oldal, amelybe bele van ágyazva egy Google naptár. Itt nemcsak intézeti eseményeket fogunk meghirdetni, hanem – és ebben is számítunk mindenki közreműködésére – mindenféle más eseményt is, amely a hallgatók és az oktatók többségét érdekelheti: konferenciákat, nyilvános előadásokat, kiállításmegnyitókat, tárlatvezetéseket és még sok mást. Mielőtt valaki rögzíteni tudna itt egy eseményt, be kell állítani számára a megfelelő jogosultságokat, amit ugyancsak az eltemti@gmail.com címen kérhet bármely hallgató. A szerkesztési nézetet a naptár jobb alsó sarkában lévő, Google Calendar feliratú gombra kattintva érhetik el. Ha a használathoz segítségre van szükségük, forduljanak a Google naptár dokumentációjához.
Fecsegés
A cím vélhetően önmagáért beszél. A vonatkozó címke is ugyanaz: "fecsegés".
Súgó
A "súgó" címkével ellátott blogbejegyzések a webhely működésére vonatkoznak. Ebben a rovatban fogjuk elhelyezni a híradásokat az esetleges változásokról, újdonságokról. Ugyanakkor ha bárkinek kérdése, problémája, ötlete van a webhellyel kapcsolatban, és az összetettebb annál, hogy a már meglévő súgó-posztokhoz írt kommentek között elférne, akkor önálló bejegyzést is nyithat neki, és elláthatja azt a "súgó" címkével.
Az oldalsáv elemei
A bal oldali sáv alján van még két olyan modul, amelyben szívesen vennénk a közreműködésüket. A Blogok cím alatt egy hagyományos blogroll található. Itt nem a hallgatóink által olvasott, hanem az általuk írt blogokra szeretnénk felhívni a figyelmet – tehát ha valakinek van ilyen, és a tartalma ha nem is feltétlenül művészettörténeti, de olyan, ami az Intézet szélesebb közösségét is érdekelheti, írja meg a címét a már sokat említett eltemti@gmail.com-ra. A blogrollon – mint általában – minden blog csak a legújabb bejegyzéssel szerepel, a frissítés sorrendjében.
A Linkajánlóban idegen oldalakra lehet utalni, amelyek azonban mégis fontosak, érdekesek lehetnek ennek a webhelynek a látogatói számára. Ha valaki ezt szeretné tenni, akkor regisztráljon valamilyen szolgáltatásra, amely alkalmas linkek gyűjtésére – lehet ez egy közösségi linkmegosztó (mint amilyen a Delicious), feed-aggregátor (mint amilyen a Google Reader), mikroblog (mint amilyen a Posterous) vagy bármi más, kinek-kinek a személyes igényeihez és megszokásaihoz igazodóan. Egyedül az fontos, hogy az oldal, ami a regisztrációnkkal létrejön, generáljon egy RSS (vagy Atom) feedet. Az oldalunknak vagy a feednek a címét kell aztán elküldeni e-mailen. Ebben a modulban egy-egy feed egyszerre több tétellel is szerepelhet, a sorrendet csak a publikálás dátuma határozza meg.
Ha kérdéseik vannak az írottakkal kapcsolatban, vagy éppen hiányolnak valamit a fenti szövegből, akkor azt ne titkolják el, hanem fáradjanak a kommentekhez!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése